a belső hallgatás

a csend folyamat.
ne a hangok hiányához kapcsoljuk.
meg kell tapasztalnunk,hogy megérthessük.
a hallgatás az ember tudatának folytonos képessége. a hallgatás lehetővé teszi, hogy kiterjesszük tudatunkat,és kisöpörjük személyiségünkből a felesleges elemeket. azáltal láthatjuk majd tisztábban.
közben az is kiderül, szeretjük-e saját társaságunkat vagy sem. minél több időt töltünk csendben, annál inkább alkalmassá válunk arra, hogy megértsük a belső változások szellemi és fizikai szeretetét. a fejlődés érdekében nem szabad félnünk a csendtől. szomorú lenne, ha csak hangok hiányának tekintenénk.a csend igenis csupa hang és mozgás. hasonlít a tornádóhoz: annak is van magja,melyet roppant energiák vesznek körül. minél jobban megértjük a hallgatást, annál többet tudhatunk meg a meghallgatásról, a beszédről és a gondolatokról. a hallgatás a világos gondolkodás első lépcsőfoka. mint annyi minden életünkben, a hallgatást is meg kell tapasztalnunk, hogy megérthessük a lényegét. többségünk ritkán tapasztalhatja meg az igazi csendet, mert túlságosan elfoglaltak vagyunk,figyelmünket elvonják a mindennapok gondjai,egyszerűen nincs időn arra, hogy csendben maradhassunk egy kicsit. ne feledjük a csend bennünk van.
ha ezt felfedezzük, akkor egész életünk meg fog változni. valami mást akarunk majd,valamit, ami sokkal inkább teljessé teszi életünket. lehet hogy korábbi életvitelünk unalmasnak és idejétmúltnak tartjuk az után. az is előfordulhat,hogy szinte felfoghatatlanul gazdagabbnak érezzük magunkat.
a beteljesedés még nem az igazság, és nem a boldogság. ebben az összefüggésben a beteljesülés azt jelenti, véget ér a megértés folyamata. ez a beteljesülés akkor érhet téged, ha megengeded, hogy a csend manifesztálódjon belső világodban.