a bölcsesség és a pillanatok közti lét

az emlékek összekötik életünket, összekapcsolják a pillanatokat. az emlékek a nyolc hatóerőből kifacsart, megmerevedett tapasztalatok. az élet ilyen pillanatok sorozata, mely az általunk nevezett képpé áll össze. sokan közülünk azt hiszik, hogy az adott pillanatot is átélhetjük, de ez két okból sem lehetséges. agyunk nem tudja közvetlenül érzékelni a valóságot, mert mindent receptoraink közvetítenek. így mindig csak a néhány másodperccel korábbi múltat élhetjük át. tehát a pillanat elmúlt, mielőtt még felfoghattuk volna.
továbbá a pillanatok az élmények hatalmas és bonyolult világát képezik, hétköznapi értelmünkkel élni a pillanatot szinte lehetetlen volna. nem pillanatokban élünk, hanem a pillanatok közti térben- az ad utat a bölcsesség és öntudat áramlásának. ha hozzákapcsolódik a pillanatok közti térhez, akkor kezdi megtapasztalni ami van, és nem azt ami volt.
a bölcsesség mindenütt ott van, és arra vár, hogy befogadják és felhasználják. de mi csak akkor kezdjük érteni a bölcsességet, amikor a legalázatosabbak vagyunk, és csak akkor kerülhetünk a pillanatok közti térbe, ha igazán megértjük, hogy a mindennapok világát és a bölcsesség világát csak egy átlátszó függöny választja el. gondolj életednek egy olyan időszakára, amikor magadon kívül voltál és nem volt kihez fordulnod. az ilyen helyzetekben rémült mindennapi értelmünk- melyet a hatóerők építenek fel- társalogni kezd belső bölcsességünkkel, melyet nem alkot semmi, csak önmaga. ha ilyen szituációkban be tudsz lépni a pillanatok közti térbe, és bölcsességed hatósugarába, akkor meglátod, fel fogsz frissülni, megszabadulsz félelmeidtől, és megvigasztalódsz. benned van a bölcsesség melyre szükséged van.